Jó minőségű az újbor a Homokhátság pincéiben

Forrás: MW-archív
Fotó: Dodó Ferenc
Bár a klímaváltozás okozta szárazság és fagyok az idei szőlőtermesztést is veszélyeztették a Homokhátságon, a helyi gazdák összességében megfelelőnek tartják a termést.

Kisebb fürtök, aprósodó, töppedő szőlőszemek és kocsány elhalás – erről számoltak be a Homokhátság szőlészei és borászai a legutóbbi Dél-Pest megyei borrendi találkozón, közölte a Bács-Kiskun megyei hírportál. A bekövetkezett károk oka pedig egyértelműen a klímaváltozás, amelynek hatásai már a mélyen gyökerező növények, mint a szőlő vonatkozásában is megmutatkoznak.

A jelenség közvetlen oka egyrészt a talajvíz fogyatkozása, másrészt a légköri szárazság. A nyári és az őszi állandósulni látszó aszályos időjárás már a szőlőtermesztést is veszélyezteti, amelynek következtében

csökkenek az elvárható hozamok.

Öröm az ürömben, hogy a hosszan tartó szárazság a növényvédelem tekintetében kedvező volt. Ennek hatására ugyanis a gombás betegségek visszaszorultak, így nem kellett annyiszor permetezni és a hátsági gazdák többé-kevésbé megspórolták a gázolaj drágulása miatti többletkiadásaikat.

A hátsági gazdák összességében megfelelőnek tartják az idei szőlőtermést, az újbor jó minőségű.

Bár idén csak szeptemberben tudták elkezdeni az Irsai Olivér fajta betakarítását, amit rendszerint augusztus 20-ra már be is szoktak fejezni. A szőlőtőkék lombjának fejlődését ugyanis késleltette a tavaszi fagy, ráadásul az augusztus végi hűvös idő az érést gátolta. Emiatt pedig csúsztak a Nagykőrös, Csemő, Törtel és Cegléd környékén jellemző Cserszegi fűszeres szürettel is.