Csaknem 12 százalékkal, 26 ezer forintra emelkedett a belföldön termelt és értékesített földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok hektoliterenkénti termelői értékesítési ára idén január és szeptember között, az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte legfrissebb piaci jelentésében az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Ez némileg növekvő dinamikát jelent az első nyolchavi adatokhoz képest, amikor 10 százalékos volt az áremelkedés mértéke. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok közül a fehérborok feldolgozói értékesítési ára mintegy 11 százalékkal – hektoliterenként 22,8 ezer forintra – a vörös- és rozéboroké pedig hozzávetőleg 5 százalékkal, 28 ezer forint/hektoliterre nőtt. A dinamika ezekben a kategóriákban is hasonló: az első nyolc hónapban 7 és 4 százalékos volt az árnövekedés mértéke.
Ennél mérsékeltebb volt az exportárak növekedése. A VG által idézett jelentés szerint külföldön értékesített földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok értékesítési ára csaknem 3 százalékkal 27,8 ezer forint/hektoliterre nőtt 2022 első kilenc hónapjában az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehérborok értékesítési ára eközben – tartva az első nyolchavi ütemet – 6 százalékkal, 24,8 ezer forintra emelkedett hektoliterenként. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott vörös- és rozéborok ára nem változott számottevően, hektoliterenként 25,1 ezer forintért kerültek forgalomba a nemzetközi piacon a megfigyelt időszakban. Az első nyolchavi adatok utóbbi kategóriában még csökkenést mutattak.
Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok közül
2021 első kilenc hónapjához viszonyítva. Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott vörös- és rozéborok közül az egri borok belföldi értékesítési átlagára csaknem 11 százalékkal 50,3 ezer forint/hektoliterre, a villányi boroké pedig hozzávetőleg 51 százalékkal 104,8 ezer forint/hektoliterre növekedett a vizsgált időszakban.
A belföldön termelt és külföldön értékesített oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok közül a tokaji fehérborok értékesítési átlagára a belföldihez hasonlóan csaknem 17 százalékkal, hektónként 73,9 ezer forintra nőtt 2022 első kilenc hónapjában az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz viszonyítva. Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott egri vörös- és rozéborok értékesítési ára szintén a hazai áremelkedés ütemével megegyező mértékben, 11 százalékkal, hektoliterenként 57,3 ezer forintra emelkedett.
Magyarország bor-külkereskedelmi egyenlege (gyöngyöző bor és pezsgő nélkül) mind mennyiségben, mind értékben pozitív volt az idén január és augusztus között eltelt időszakban. Mennyiségben és értékben is 28 százalékkal nőtt 2021 első nyolc hónapjához képest – idézte a KSH adatait az AKI.
Továbbra is igaz azonban, hogy a külpiacon értékesített mennyiség nagyobb hányadát – 70 százalékát – a lédig borok tették ki, amelyek exportja 44 százalékkal 528,7 ezer hektoliterre növekedett a vizsgált időszakban. A palackos borok kiszállítása eközben 2 százalékkal, 225,4 ezer hektoliterre csökkent, az átlagár növelésének köszönhetően azonban a kivitel értéke mintegy 14 százalékkal, 14,9 milliárd forintra emelkedett. A nemzetközi piacon továbbra is a magyar fehérborok voltak a keresettebbek, a kivitel 85 százalékát tették ki a megfigyelt periódusban. Eközben Magyarország borimportja is nőtt, a 2 százalékos bővülés 43,2 ezer hektoliter importbort jelentett. A KSH adatai szerint az import szinte teljes egészében palackos kiszerelésű volt. Az értéknövekedés ugyanakkor nagyobb ütemű volt, mint a magyar palackos borok exportjánál: palackos és a lédig kiszerelésű borok behozatalának összértéke 25 százalékkal, 2,8 milliárd forintra emelkedett a vizsgált időszakban.
