A haszonbérleti szerződés megszűnése

Fotó: Török János / Délmagyarország
Miként a haszonbérleti szerződés megkötésekor, annak megszüntetésekor is szigorú jogszabályi kötelezettségeknek kell eleget tennünk. Hogy melyek ezek pontosan, azt mutatja be az Agroképnek írt cikkében Dr. Cseh Tibor András, a Magosz megbízott főtitkára.

Kifüggesztés, előhaszonbérleti jog, földhivatali jóváhagyás – jól tudjuk, egy haszonbérleti szerződés létrejöttének szigorú eljárási szabályai vannak. Nincs ez másként a szerződés megszűnésekor sem, hiszen a jogszabály konkrétan felsorolja, hogy egy haszonbérlet milyen esetekben szűnik meg. Ettől eltérni vagy új megszűnési módokat alkalmazni nincs lehetőség, ez következik a földforgalmi szabályok úgynevezett közjogi jellegéből is. Ebben az írásban ezeket a megszűnési módokat vesszük sorra.

A haszonbérlet megszűnik

1) A bérleti időtartam lejártával

Haszonbérleti szerződést legalább 1, legfeljebb 20 évre lehet kötni. Ha ez az időtartam letelik, a szerződés minden egyéb intézkedés nélkül megszűnik. A szerződés bármilyen okból történő megszűnésekor a bérbeadó és a haszonbérlő kötelesek egymással elszámolni, ennek része az úgynevezett mezei leltár. Előfordult korábban, hogy a mezei leltár összegét irreális összegben állapították meg a felek és annak viselését már az új haszonbérlőre terhelték, de ez sokszor semmi másról nem szólt, mint az előhaszonbérleti jogosultak távol tartásáról. Éppen ezért került be 2021-től a törvénybe, hogy a mezei leltár összegét nem lehet áthárítani az új haszonbérlőre, hiszen az még a korábbi felek jogviszonyához kapcsolódik [Fétv. 62. § (6) bekezdés].

2) Közös megegyezéssel

A szerződés természetesen megszűnhet a felek közös megegyezésével is. Egy kúriai döntés azzal foglalkozott, hogy vajon lehet-e egy és ugyanazon megállapodásban megszüntetni a korábbi szerződést és egyúttal újrakötni azt az eddigi felek között. Ezt a megoldást a bíróság jogszerűnek tekintette. A vitát azonban tovább fokozta, hogy a kifüggesztés alatt egy másik gazdálkodó is tett elfogadó nyilatkozatot, aki ezzel meg is előzte az eddigi haszonbérlőt (a kúriai döntés száma: Kfv.38.135/2021/9).

3) A haszonbérlő jogutód nélküli megszűnésével

A megszűnés ezen esete természetesen csak jogi személyek vonatkozásában áll fenn és csak a jogutód nélküli megszűnés esetén. Ellenben ha egy cég tulajdonosi jogait átruházzák, attól még a jogalany, a haszonbérlő személye nem változik, tehát a szerződés változatlanul fennmarad.

4) A haszonbérlő halálával – ha az örökösök kilépnek a szerződésből

A haszonbérleti szerződés főszabály szerint nem szűnik meg a haszonbérlő halálával. Az örökösök tehát automatikusan belépnek a bérlői pozícióba a szerződés módosítása nélkül is (a támogatások egyszerűbb lehívása miatt viszont érdemes a felek személyét módosítani). Ha az örökösök mégsem kívánják folytatni a gazdálkodást, akkor a haszonbérletet harminc napon belül a gazdasági év végére felmondhatják, még abban az esetben is, ha az örökhagyó a gazdasági év végét megelőző hat hónapon belül halt meg.

Egy érdekes kérdést vizsgált a bíróság abban a döntésében, amely arról szólt, hogy az örökös ugyan belépett a bérlői pozícióba, ennek ellenére mégis új szerződést kötött a bérbeadóval. A szerződést ki is függesztették, amire viszont mások is tettek elfogadó nyilatkozatot. Az örökös később arra hivatkozott, hogy az ő szándéka csak a szerződés módosítására vonatkozott, nem pedig új szerződés kötésére, de ettől függetlenül a Kúria az őt megelőző előhaszonbérletre jogosultnak ítélte a terület használatát (Kfv.37.330/2016/6).

5) Azonnali hatályú felmondással

Azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést a bérbeadó, ha a haszonbérlő nem tesz eleget például a hasznosítási kötelezettségének vagy nem fizeti meg a haszonbért. A szerződés azonban nem szűnik meg ilyenkor automatikusan: ha az írásbeli felmondást a másik fél 15 napon belül nem fogadja el, a felmondást gyakorlónak további 8 napon belül bírósághoz kell fordulnia. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát veszti. Fontos az is, hogy ezután törlés-bejelentési adatlapot kell benyújtani a földhivatalhoz, ehhez pedig mellékelni kell az írásbeli felmondást és az annak elfogadásáról szóló nyilatkozatot. A felmondást elfogadó nyilatkozat hiányában a törlés-bejelentési adatlaphoz mellékelni kell azt a jogerős bírói ítéletet, amely bizonyítja, hogy a szerződéses jogviszony jogszerűen került felmondásra, vagy a felmondás a szerződéses jogviszonyt megszüntette [356/2007. Korm. rendelet 14. § (4) bekezdés).

6) A bérlő egyoldalú felmondásával

A természetes személy haszonbérlő azonnali hatállyal jogosult felmondani a szerződést, ha az egészségi állapota oly mértékben romlik meg vagy családi és életkörülményeiben olyan tartós változás következik be, amely a haszonbérletből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza vagy azt jelentősen megnehezíti.

7) További megszűnési lehetőségek

További, speciális megszűnési esetek is szerepelnek a jogszabályban. Ilyen például a Fétv. 50/A. § szerinti lehetőség, amely a haszonbérleti díj emeléséhez kapcsolódik, vagy az a helyzet, mikor a bérbeadó a haszonbérlő munkavállalója és köztük megszűnik a munkaviszony. Ilyen esetben a haszonbérbeadó felmondhatja a haszonbérleti szerződést a gazdasági év végével 60 napos felmondási idővel. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése esetén bizonyos esetben van lehetőség a még le nem járó haszonbérlet felmondására, de fontos, hogy ez a lehetőség az új típusú megosztási vagy bekebelezési eljárásokban nem alkalmazható (2020. évi LXXI. törvény 13. §).

Érdemes azt is kiemelni, hogy főszabály szerint a tulajdonosváltás (tehát sem az adásvétel, sem az ajándékozás) nem szünteti meg a fennálló haszonbérleti szerződést.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára

Cikk felhasználási feltételek:

Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.