Sertésválság: a tét, hogy vajon lesz-e kit megsegíteni

Akár már októberben megállhat a sertésárak csökkenése, és megfordulhat a trend. Az ide vezető piaci folyamatokat – Kínától Európán át az USA-ig –, az azokra adott kormányzati válaszokat és hatásaikat Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője elemezte az Agrokép számára.

„Ötven év alatt nem láttam még ekkora sertéspiaci válságot.” A legnagyobb német húsipari csoport vezetője mondta ezt a minap. Clemens Tönnies szerint a politikusoknak ideje valóra váltani ígéreteiket a sertéstartás átalakítására vonatkozólag, különben nem lesz kit megsegíteniük. A magyarországi termelők élete is maga a hullámvasút. A mögöttünk hagyott években annyi válságot éltek meg, hogy igazán harcedzetteknek számítanak. A mostani helyzet azonban – éppen áraink erős német kötődése miatt – különösen embert és szektort próbáló.

A magyar szaktárca gyorsan reagált a helyzetre, és többletforrásokat, előrehozott kifizetéseket és új hitelkonstrukciót is bejelentett a sertéstartók számára. Kérdés, hogy ez a kívülről érkező segítség mire lesz elegendő. A mélyben lévő árak ugyanis egy egyedülállóan összetett és egymást erősítő hatásmechanizmus eredményei. Az állatjárványok, a koronavírus, a takarmányárak, a beruházási költségek megugrása, a nemzetközi sertéshús piac turbulenciái mind-mind egyszerre „ütöttek be”.

A keletkező veszteségeket – krízisalap híján – senki nem kompenzálja.

Így a sertéstartás koncentrálódása várhatóan fel fog gyorsulni. Ennek üteme a bankok türelmétől éppen úgy függ, mint az egyes üzemek, tulajdonosok teherbíró képességétől.

MTI Fotó: Rosta Tibor

A leghatékonyabb termelők számára még a válság is tud pozitívumot hozni, hiszen mögöttük szűkül a mezőny. Leegyszerűsítve a csoportosítást, a magyarországi sertéstartásban is vannak olyan világszínvonalú hatékonysággal termelők, akik számára lehetőségeket is hoz a jelenlegi helyzet. A termelők következő csoportja az, aki tisztában van a hatékonysági kényszerrel, beadta pályázatát és el is nyerte a forrást, de a megvalósításban már elbizonytalanodott. A többiek azok, akiknek termelési kedve napról-napra romlik. Mindannyiuk számára nagyon fontos viszont az, hogy tisztán lássák a piacon zajló folyamatok hátterét. Ezért alábbiakban kiemelem a legfontosabb piacok jelenlegi mozgatóit, és persze levonom a következtetéseket.

Viharos keleti szél várható

Sokszor megtapasztaltuk már, hogy Kína a globális sertéshúspiac mozgatórugója. Most gyengül a kínai kereslet, máris világszerte esnek a sertésárak. Elintézhetnénk ennyivel az elemzést, de ha nem értjük meg az ottani és az európai sertésszektorban zajló gyökeres változások hátterét, esélyünk sincs kihasználni a kínálkozó lehetőségeket, vagy éppen felkészülni a krízis erősödésére.

Kína erős kereslete az import sertéshús iránt az elmúlt években a globális sertéshúspiacok fő hajtóereje volt. Miután 2018-ban először észlelték az afrikai sertéspestist (ASP), az elhullás és a kivágások fehérjehiányhoz vezettek. A sertéshúsimport 2020-ban érte el csúcsát, 5,6 millió tonnát, ami 85 százalékkal volt több, mint 2019-ben. Idén már a lassulás jeleit látjuk. Az év első felében már alig tapasztaltunk növekedést. A forgalom 2,8 millió tonna volt, mindössze 4 százalékkal haladta meg a tavalyit. Csak a második negyedévben a mennyiségek 9 százalékkal voltak kisebbek, mint 2020-ban (1,4 millió tonna). Az import csökkenése nem csak a koronavírus miatt szállítási nehézségek, hanem a kínai kereslet mérséklődése okán is magyarázható.

Érdekes megjegyezni azt is, hogy Kína idén is növelte a tenyészállatok importját. 2021 első felében a tenyészállat bevitel az egy évvel korábbi több mint kétszeresére, 1,2 millió egyedre nőtt. Ennek mintegy felét az USA szállította, a másik fele Európából érkezett, köztük 46 ezer egyed az Egyesült Királyságból.

Élősertés árak Kínában, jüan/kg, 2019-től napjainkig

Itt következett aztán a járvány újabb erősödése, amit a Covid-19 hangulatilag tovább fokozott. 2021 első felében a Kínában jelentősen nőtt a sertéshústermelés. A hivatalos adatok szerint 334,4 millió sertést vágtak le, ami 86,4 millió sertés, 34,4 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A sertéshústermelés ugyanakkor 35,9 százalékkal, 27,2 millió tonnára nőtt. Tehát,

a kormány kérése ellenére elkezdték vágóhídra küldeni az állatokat, a kocákkal egyetemben.

Az árak a kínálat ugrásszerű emelkedése miatt legutóbbi, januári csúcsuk óta 62 százalékkal csökkentek június végéig, de azóta 10 százalékot meghaladó korrekció történt. A malac ára ebben az időszakban mintegy 70 százalékkal csökkent. A pekingi kormány olyan piaci intézkedéseket vezetett be, mint az állami készletvásárlás. Ezenkívül a sertéshús importját jelentősen visszafogták. Az elmúlt hónapokban az országos vágósertés árak körülbelül 13-15 CNY (1,7-2,0 EUR) szinten stabilizálódni látszottak élősúly kilogrammonként, de az elmúlt hetekben ismét esni kezdtek.

Fotó: MTI/Sóki Tamás

Érdekes fejlemény, hogy Kína a napokban módosította ötéves várakozásait sertésállományára vonatkozólag. Míg korábban 43 milliós kocaállománnyal számolt 2025-ig, ma már csak 41 milliót vár. A kocaállomány szempontjából zöld, sárga és vörös zónákat alakítanak ki aszerint, hogy hol mekkora ingadozásra számítanak a kocalétszámban. Ezen kívül szigorú nyilvántartást vezet minden 500 sertésnél többet kibocsátó üzemről. Ezeknek a tartományok pénzügyi ellentételezést fizethetnek annak arányában, mekkora a kocaállomány ingadozása.

USA: csökkenő állomány

Szeptember elején az amerikai sertésállomány 4 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban. Ez azonnal elindította a sertésár emelkedést, ami így most közel 25 százalékkal került az egy évvel ezelőtti szintje fölé. A kisebb sertésállomány a csökkenő kínai exportszállítások, a koronavírus, a PRRS terjedése, a kapukat döngető sertéspestis és a szárazságtól való félelem következménye.

A Haiti és a szomszédos Dominika fertőzöttsége már közvetlenül veszélyezteti az Egyesült Államok sertéshús exportját. Ennek akár időszakos kiesése is felborítaná az egész világpiacot. Haitiben augusztusban 37 év óta először jelent meg a halálos disznóvírus. A mintát a Dominikai Köztársasággal határos tartományból származó sertésből vették, és az USDA Nemzeti Állatorvosi Szolgálati Laboratóriumai tesztelték egy együttműködési tesztprogramon keresztül. Az igen szegény, természeti katasztrófáktól is sújtott országban háztáji sertéstartás folyik. Nehéz gátat szabni a terjedésnek. A vírus Dominikából érkezett. Az USA ugyan tovább fokozta eddigi védelmi intézkedéseit a vírus bejutásának megakadályozására, de az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a legjobban védettnek gondolt országokba is bejutott a vírus, lásd Németország. A Haitiről egyre nagyobb számban érkező menekültek fokozott veszélyt jelentenek az ASP bekerülésére.

Jelentős strukturális változás az EU sertésszektorában

Az idei nyár rendkívüli volt, hiszen a nyári turista szezonban jellemzően emelkednek a sertésárak. 2021 az első év, amikor a nyári árak hétről-hétre csökkentek. Június eleje óta az EU sertésárai átlagosan 18 százalékkal mérséklődtek. Ezek már alatta vannak az egy évvel korábbiaknak, ráadásul a takarmányárak közben odavágtak a jövedelmezőségnek is.

Idén eddig az EU sertéshús exportjának 56 százaléka irányult Kínába. Ebben azonban Németország helyét leginkább Spanyolország, Franciaország és Dánia vette át az elmúlt egy évben. Nagyon fontos érzékelni, hogy 2021 első hét hónapjában összesen már a tavalyi szint alatt van a kínai kivitel, és március óta hónapról-hónapra csökken. Sőt, április óta van alatta az egy évvel korábbinak is.

A német helyzet számunkra kulcskérdés, hiszen oda kötjük árainkat. Nos, a német kereslet – a Covid korlátozások miatt – továbbra is alacsony, és a termelés csökkenése ellenére is túlkínálat van.

A termelők hangulatát a veszteségek mellett az egyre szigorodó termelési szabályozás és a kereskedelemmel való küzdelem is rombolja.

Az Európai Unióban már 11 tagállamban van jelen az ASP. Időrendi sorrendben ezek Litvánia, Lengyelország, Lettország, Észtország, Románia, Magyarország, Bulgária, Szlovákia, Görögország, Németország és végül Szardínia (Olaszország). Közben Csehország 2019 februárja, Belgium pedig 2020 novembere óta visszanyerte mentességét.

Erste Agrár következtetések:

  • Az ASP vírus terjedése nem állt meg. Most épp az amerikai kontinensen látunk fokozódó jelenlétet. Ez azt jelenti, hogy a globális sertéspiaci átrendeződés folytatódni fog. Az USA-ban nagy a készültség. A védekezés sikerének nagy a tétje. Ha elvesztik mentes státuszukat, akkor sertésszektoruk súlyos helyzetbe kerül, amit a takarmányárak szárnyalása már jól meg is alapozott.
  • Kína az elkövetkező években a sertésállomány stabilizálására törekszik. Fontos céljuk hogy önellátási szintjük 95 százalék körül maradjon. A jelenlegi kocaállományi szint azt sugallja, hogy jövőre már határozottan emelkedni fog Kínában a sertésár. Az import oldalán egyértelműen túl vagyunk a csúcson. Ezután, ingadozásokkal ugyan, de mérséklődésre számíthatunk. Az idei év hátralévő hónapjaiban a termelés fent említett növekedése miatt az import csökkenésére számítunk. Ezt a jövő év első felében sertésár emelkedés és időszakos importbővülés követheti.
  • A kínai áresés elriasztja az oda exportálókat is. Ezzel is okolható, hogy az EU-ban ismét magasak a készletek, esnek az árak. Ráadásul az év első felében csaknem minden tagállamban nőtt a sertéshús termelése. A kivétel persze Németország. Elől a spanyolok, 5 százalékos bővüléssel. A második félévben az export gyengülésére és a költségek emelkedésére számítunk.
  • A német sertésszektor leépülése várhatóan fel fog gyorsulni. Nem csak a sertéstartók száma és kibocsátása, hanem a feldolgozóipar is leépülés előtt áll. Nem véletlen, hogy a legnagyobb csoport is Spanyolország felé mozdul el.
  • Az Erste agrárszakértői úgy látják, hogy a koncentráció növekedése fel fog gyorsulni az európai sertés értékláncban. Harmadik országokból érkező befektetőkre számítunk, miközben az EU belső piaca mennyiségben lassan ugyan (évente 0,5-0,7%-kal) de tartósan zsugorodik, a nettó külkereskedelmi egyenleg romlik.
  • A sertéstartók motivációi itthon is hadilábon állnak. Ez további termelési és tulajdonosi koncentrálódáshoz vezet. A hatékonyság növelési és környezetgazdálkodási feltételeknek való egyidejű megfelelés kihívásainak még a pályázati nyertesek közül sem fog tud mindenki megfelelni.
  • A hazai sertésárak csökkenése az év végéhez közeledve meg fog állni, és megfordul. Erre október folyamán számítunk.

Fórián Zoltán/Erste Agrár Kompetencia Központ

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink